Suai: sexta-feira, 12 abríl 2024
Senti onrada tebes ohin bele mai hamrik iha ne’e hodi ko’alia buat ki’ikoan ida ne’ebé lavale, ba ema barak istória ida ne’e lavale, maibé istória ida ne’e moruk no midar iha ha’u nia moris, ne’e mak lori ha’u hodi ohin loron kontinua moris iha rai ida ne’e i bele halo servisu ki’ikoan ida ba povu Timor-Leste, karik ha’u bele kontinua lalehan ne’ebé mak eroi sira hakarak ita ba to’o.
Momentu ne’ebá iha segunda-feira, tanba sei lembra ha’u hatais farda matak ida hanesan pertahanan sipil nian ne’e, uluk iha Indonézia nia tempu ita iha farad oin tolu (3), iha kortri, kaki no matak, tanba funsionáriu públiku sira ne’e kuaze hatais hanesan ne’e.
Ha’u ho Sr. Sekretáriu ne’e servisu hamutuk iha Bateda, dader antes tuku 8 ami komesa ba servisu, to’o iha servisu fatin ami rona dehan katak kepala dispenda Manu Manuel Gama la iha ona , entaun atu sai husi uma ne’e ladún fiar-an ida atu ba servisu fatin, meibé ó la ba mós sala, ó ba mós keta buat ruma akontese, maibé ami tenki ba servisu, to’o iha ne’ebá situasaun komesa la dún di’ak, ami ho Tiu Duarte Barros komesa dada malu hodi ko’alia ba malu, tanba funsionáriu hotu-hotu ohin tenki ba Cailaco.
Momentu ne’e ha’u atu la’o ho ema seluk labarani tiha ona, entaun ha’u telfone ha’u nia kaben Juvinal Trindade, tanba nia servisu iha Peternakan iha kareta oan ida iha ne’ebá, entaun ha’u husu nia atu mai tula ha’u, tanba ha’u ladún fiar-an iha momentu ne’ebá. Ami tula ho Maun Juli iha kareta laran, kuandu ami tun husi Bateda Hospitál tuan nian to’o iha koramil ami na’in tolu (3) ko’alia ba malu, tanba nia 12 de novembru ema hotu-hotu hatene nia, entaun ami na’in rua (2) dehan di’ak liu Maun Juli lalika ba, entaun ami hatun maun Juli iha koramil para nia fila uma no ami ba liu.
Ami to’o iha Kodim (Muspida) ema hotu-hotu tama ba enkontru iha Kodim, maibé ha’u, ha’u nia kaben, doutór Artur no Engineiru Narciso ami na’in hira ne’e ema la bolu ba enkontru, maibé ami mós xefi, entaun ami komesa deskonfia ona katak buat ruma laloos, maibé tenki kontinua ba Cailaco, se la ba Cailaco karik buat ruma ladi’ak.
Ami to’o iha Cailaco Manu Manuel matebian iha ona meza leten, Manu Manuel ita tenki onestu katak ema ida ne’ebé di’ak tebe-tebes, mesmu nia idade, maibé nia sempre sai amigu ida di’ak tebe-tebes mai ami, entaun ami hotu tanis no tristi, tanba hanoin loos, depois ami sai mai hamrik iha mahon ida iha ne’ebá, Dandim komesa temi ona naran sira ne’e no to’o ha’u bainhira ha’u tanis nia dehan “menangis airmata buaya”, dehan ba Pai Moniz dehan istrimu kerja tidak benar no Pai Moniz oin kamutis iha kadeira, depois temi tán ha’u nia kaben nia naran, maibé ha’u nia kaben harik ba ko’alia hasoru Dandim hodi dehan “saya sala apa?”.
Maun José Polelo ami na’in tolu (3) hamrik hamutuk, momentu ne’e udan bo’ot tebe-tebes no batar mós aas, entaun iha lona ne’e bee nakonu tun mai, maun José Polelo lori kadeira masa ne’e tu’u udan ben iha lona ne’e. Iha momentu ne’e kedas maun José Polelo ema dada kedas husi ami nia sorin depois lori sai ba, momentu ne’e ema tiru kilat barak los iha ami nia sorin-sorin. Entaun Egas hateten ba ha’u nune’e, Mana Noi iha kotuk ne’e ohin ha’u liuhusi ne’ebá entaun ita bele halai ba mota-laran, ha’u mós la kompriende no dehan ba ha’u nia kaben, Egas dehan ami bele halai ba mota-laran, ha’u nia kaben hatan, ó lahatene katak xefe suku Daudu ema lori sai ba tiha ona, no ha’u nia kaben haruka ha’u hamrik iha koluna nia sorin para ema tiru karik labele kona, tanba ema komesa tiru arbiru de’it ona.
Sé mak mai dada sai Maun José Polelo ne’e Sutrisno ka SG ida fuk naruk sira mak mai dada ema sira ne’e sai no iha momentu ne’ebá iha Tia Faluk ida iha ne’ebá, Dandim hakuak Tia Faluk ne’e hodi dehan hanesan ne’e “saya akan balas kematian Pak Manuel” ne’e mak foin temi ami nia naran sira ne’e no la iha ema ida mak brani atu defende sé, ita hotu-hotu buka oinsá mak ita bele moris.
Bainhira ami fila, ha’u ho ha’u nia kaben ko’alia ba malu nune’e, dalan husi Cailaco ba Maliana do’ok no buat ruma bele akontese iha dalan, entaun ami na’in rua (2) desidi labele sae kareta ida. Ha’u nia kaben ho kareta fila uluk ona, ha’u hamrik hela iha dalan lado’ok husi matebian nia uma, ha’u hein sé mak bele tula ha’u, maibé la iha ema ida mak tula ha’u no ha’u kontinua hein, Grasa maromak nian, Manu Lino Bareto matebian, eis camat Maliana nian liu iha ha’u nia oin hodi para kareta no bolu ha’u sae kareta, depois ha’u sei hateten, Manu ohin ema temi ha’u nia naran iha públiku, Manu Lino hateten, Nonoi sa’e ona kareta, mate ita mate hotu, dehan hanesan ne’e ba ha’u, maibé to’o iha Maliana ami tenki fahe malu.
Dalan ida momentu ne’e ami tenki monu ain ba ema A,B,C,D, ha’u nia kaben ba fatin seluk, ha’u desidi la ba ema ida, maibé tama husi batar-laran husi kotuk hodi buka ha’u nia inan sarani, ha’u dehan ba madriña kona-ba akontesimentu ohin, entaun ha’u nia madriña haruka ha’u tama tiha ba uma-laran no haruka tama tiha ba kama okos, entaun ha’u nia kaben iha Sr. Zeca Moniz nia uma, entaun telefone ba Díli hodi husu ajuda dehan, favór ida salva ami lai. Hafoin hetan apoiu ida husi Díli mai hodi buka tuir ami.
Dalaruma akontesimentu ida ne’e ba ema seluk la folin, maibé ba ita nia-an rasik iha valór ida ne’e lori iha ita-nia moris tomak, ema sei la fiar ita, maibé la iha buat ida, maibé agradese tanba komisaun organizadora bolu ha’u mai iha ne’e. Todan ida ne’ebé durante ne’e ha’u lori, maibé iha minutu ida ne’e ha’u senti kaman, tanba ha’u bele loke buat ida, la’os atu gava-an, maibé buat kiikoan ida mak durante ne’e iha ha’u nia fuan laran mak ohin ha’u hakarak loke iha ne’e.
Hafoin remata tiha fó testemuña ba akontesimentu masakre 12 abríl 1999, S.E. Ministra Edukasaun Dra. Dulce de Jesus Soares ba vizita monumentu masakre nian hodi halo fó gloria no omenajen ba eroi no eroina sira liuhusi orasaun.
#jornalistaluis
#MédiaME
