Opiniaun Profesor ba Formasaun PNE 2

Zelia Marta,
Husu Halo Mudansa Estratejia ba Hanorin Nian


Zelia Marta Profesor lian inglesh, tuir hau nia observasaun ba iha formasaun durante loron sanulu resin lima (15) formasaun ne’e di’ak tanba halai liu ba iha metodologia hanorin nian ita nia formador sira mos simu husi asesor internasional sira entaun sira liu husi formasaun asisti iha universidade no fo konesimentu mai ami ne’ebe maka ami seidauk hatene, no hanesan dalan ida atu bele kapasita professor sira no ba ami nia profisaun ida-idak ba futuru karik ami bele implementa ho diak iha baze ba programa ida ne’e nian. Karik iha mudansa formasaun ida ne’e dala rua ona tanba iha formasaun ami kontinua materia, karik iha futuru tenke kontinua nafatin formasaun ida ne’e atu nune’e ami bele hetan buat foun ruma husi formador sira.

koalia konaba metodolojia nafatin uluk nian ho nune’e husu atu halo mudansa estratejia ba hanorin nian. Ba atendimentu jeral di’ak hotu, maibe dala ruma iha ne’e iha formador sira balun maka limite ba formasaun ida ne’ maibe ami la halo ba kestaun tanba ne’e depende ba saude idaidak nian.

Hau iha sentru cristu rei nian. Alunus iha faze 1. Kuase ema na’in 20. klaru sira aprende barak liu maka ema kazadu ne’ebe sira preokupa liu ba sira nia serbisu lorloron nian. to’o ami hala’o avaliasaun hamutuk ema nain sanulu liu deit ona. Iha SKA ne’e kada SKA ida iha profesor nain hitu(7) no disiplina iha 7

Agora dadaun ba fasilidade ami uza hela suku kamea nian. Iha ne’eba ami mos implementa dadaun faze 2 tau faze ida ba dader faze ida ba lorokraik. Kadeira ho meza sira ne’e haruka husi DNER ho iha kondisaun maka ita haree la dun diak balun komesa aat dadauk ona tanba kondisaun kadeira ho meza mai ne’e la’os foun maibe uzadu hotu maka lori mai. (João Bosco X. Carvalho/Elaborador)

Martinho Fereira,
Diak Liu Treinamentu ne’e Hala’o IhaMunisipiu

Martinho Fereira, husi SKA Maliana. Hau nia observasaun ba durante formasaun, buat balun diak maibe, iha failansu barak ne’ebe ami hasoru maka hanesan lina kordenasaun.

Laiha lina koordenasaun diak husi DNER ho diresaun Munisipiu ne’ebe bele koordena diak ho professor sira. Alein idane’e, iha prosesu formasaun, buat barak repete fali. Tuir lolós ne’e estabelesimentu SKA iha Munisipiu 3 ne’ebe foun, sira ne’e tenke tau ketak. No ami ne’ebe tuan tiha ona tenke tau ketak.

No prosesu atendimentu, hanesan diresaun prepara dormitoriu mai ami maibe, dormitoriu ne’e kondisaun la favoravel ba ami atu hela iha ne’e durante tuir formasaun hanesan fasilidade, osan mos laiha, bee rasik deit laiha. Bee mos sira ne’e, ami tau kontribuisaun ami nia osan maka hodi sosa bee mai tau tanki laran.

Kestaun sira ne’e ami hato’o ba diresaun maibe diresaun ladauk responde diak mai ami entaun bainhira formasaun ne’’e maka ami fila oinsa?

ami hatama tiha ona karta ezijensia, ba DNER atu DNER hala’o formasaun sira ne’e iha Munisipiu idak-idak.
Iha hau nia SKA ne’eba prosesu aprendizajen to’o ohin loron sei paradu tanba distribuisaun material husi Diresaun ba ne’eba laiha. Ne’eduni loro-loron ami ho alunus sira ba konta historia de’it no oras to’o ami fila ba uma tanba materia laiha.

Livru hanesan Kaderneta, no manual do alunu no materia sira seluk atu halo pratika to’o oras ne’e laiha. Ami iha kadeira no meza no sala ne’ebe sufisiente maibe material deit maka laiha.

Iha SKA maliana iha professor na’in 7, alunus ne’ebe iha ami nia sentru ami fahe rua,. Dahuluk iha Maliana Vila, Sentru Odomau, ne’e iha alunus fase 6 – 7 iha 20 alunus. No iha sentru ida tan maka ami nia professor hola inisiativa rasik ba loke. No ami hanaran Sentru Memo. Ho nia alunus 20. Total alunus husi sentru rua ne’e hamutuk 40. No alunus foun ne’ebe oras ne’e ami iha rejistu hela hamutuk ema na’in 10.

(João Bosco X. Carvalho/Elaborador)

Pedro da Costa Miranda
Ami hakarak buat foun mai aumenta ami nia matenek


Pedro da Costa Miranda husi SKA Iliomar/Lautem. Koalia konaba treinamentu, sente ne’e diak no ami hakarak programa kapasitasaun sira hanesan ne’e kontinua tina-tinan nune’e bele iha nafatin buat foun mai ami atu bele aumenta ami nia kapasidade atu inplementa iha SKA sira ne’ebe ami hanorin ba.

Siensia iha mudansa tuir tempu, tanba ne’e maka husu treinamentu ne’e kontinua nafatin ba oin maibe buat balun ne’ebe tuir ami nia haree tenke halo balansu tanba ami nuudar diresaun nia ain no liman iha baze, wainhira ami mai iha nee, imi tenke haree ami ho dignu.
Hau hetan kontratu wainhira waga ne’e sai hahu iha fulan Agostu tinan 2015, iha tempu ne’eba katak Banku Mundial maka apoiu no fo kontratu ba ami husi fulan janeiru 2015, maibe tuir informasaun katak orasne’e dadaun Banku Mundial husik ona liman no programa ne’e entrega mai Governu Timor-Leste maka atu jere.

Atendimentu durante iha prosesu treinamentu diak hotu maibe materia balun ne’ebe fo ami ne’e balun ami hetan tiha ona no la presiza atu kontinua tan. Ami hakarak buat foun ruma mai ami atu ami bele aumenta matenek ne’ebe iha.

Hau koalia honestu katak, formador sira durante fo materia sira ne’e 70% di’ak no presiza hadia buat balun ne’ebe sira repete fila fila.
Ba kontinuasaun formasaun nia hateten, hasa’e kapasidade halo formasaun tenke aumenta nafatin no tenke koordena diak husi ajente iha baze no mos diresaun.

Karik diresaun atu kria formasaun tinan-tinan tenke kria uluk komisaun nune’e bele atende ba ajente sira ne’ebe mai tuir formasaun.
Alunus ne’ebe ejisti iha SKA Iliomar, faze 6 hamutuk ema na’in 24, faze 4 ba faze 5, ne’e iha ema na’in 12. Profesor sira ne’ebe rekruta diretamente husi diresaun nasional ensinu rekorente hamutuk ema na’in 4.
(João Bosco X. Carvalho/Elaborador)