Edukasaun iha Oe-Cusse ho Nia Forsa Dezenvolvimentu


Oe-Cusse, sai ona rejiaun espesiál ho-nia administrasaun tomak, jere husi Sekretariadu Zona Esp­esiál Ekonomia Sosial Merkadu (ZEESM), atu hala’o dezenvolvi­mentu umanu no fíziku ba oin.

Husi Buletin Sapiénsia iha entre­vista ho Diretór Edukasaun Reji­aun Administrativa Espesiál Oe-Cusse : Justino Neno foin lalais ne’e katak;
Ba área Edukasaun, forsa ne’ebé maka edukasaun rejiaun Espesiál Oe-Cusse iha, hanesan rekursu umanu, profesór hamutuk 790, 525. permanente 265, kontratadu sei iha +40 maka seidauk asina kontratu husi Ministériu Eduka­saun Sentral.

Ema ba administrasaun hamu­tuk 32, ne’e insufisiente tanba la­bele atende profesór sira ne’ebé ho númeru boot iha distritu Oe-Cusse, seguransa ema na’in 22. funsionáriu16. Funsionáriu ne’ebé edukasaun rejiaun espesiál Oe-Cusse iha hamutuk ema na’in 849.
Eskola sira ne’ebé maka iha, hane­san pré-eskolár, eskola 4 harii tiha ona iha tinan hirak liubá, iha tinan 2014 harii tan eskola 9, hamutuk pré-eskolár 14 maka eziste iha Oe-Cusse.

Husi eskola 14 ne’e iha ne’ebá fun­siona língua materna no prosesu ensinu konaba língua materna, la’o ho di’ak to’o ohin loron. Ita tama iha segundu Anu, no hanoin katak, Oe-Cusse iha vantajen atu alarga tan ba eskola sira seluk iha Oe-Cusse nian.

Eskola bázika filiál hamutuk 57,EBC hamutuk 10, eskola sekundária jerál hamutuk 3, no es­kola téknika profesionál 1. Eskola referénsia portugeza 1. Total eskola sira ne’ebé iha Oe-Cusse hamutuk 83. Ho-niniaalunu hamutuk 22.229.

Progresu serbisu no ensinu aprendizájen, husi ensinu Pré-Es­kolár to’o iha Tékniku Profesionál la’o ho diák tebes ida ne’e kompro­vativa katak tinan-tinan pasájen ba alunu sira barak tebes liliu iha tinan 2014, kuaze %100.

Ida ne’e la’o diak tanba profesór sira hotu iha eskola hala’o prosesu aprendizájen tuir kurríkulu Minis­tériu Edukasaun Sentrál haruka tun mai no tuir planifikasaun ba eskola hotu-hotu.

Formasaun ba profesór sira, ez­iste dahuluk hahú kursu baixar­relatu, tuir mai kursu intensivu hahuu iha tinan 2009, tuir mai tan kursu komplementar. No kursu komplementar ne’e sei la’o hela iha Oe-Cusse. No profesór sira ne’ebé hetan asesu ba iha kursu ida ne’e maioria tama ona Rejime Karreira Espesiál Dosente nian.
Aléin de formasaun profesór sira, formasaun ba profesór eskola foun mós la’o diák. Ho nune’e prosesu aprendizájen ba programa eskola foun la’o diák no alunu sira sente duni, motivasaun no interese ba sira-nia áan.

Infraestrutura; tinan-tinan Eduka­saun Oe-Cusse, hetan alokasaun projetu barak husi Governu liu husi Ministériu Eduksaun no pro­jetu hirak ne’e ho mós fasilidade sira seluk hanesan iha eskola Oe-Cusse laran tomak.

Aléide ajuda husi Governu, maibé to’o oras ne’e edukasaun rejiaun Oe-Cusse sei hasoru difikuldade liliu, falta infraestrutura ba konstrusaun edifísiu foun, reabilitasaun ba es­kola sira ne’ebé kondisaun ladiák, no mós liliu ba mobiliáriu eskola.

Husi parte ajénsia hanesan Usaid, Jica, no Unicef; sira mós hori uluk kedas fó ajuda ba Edukasaun Re­jiaun Oe-Cusse. Liliu ba ajénsia Unicef ne’ebé hahú nia ajuda du­rante tinan 3 liubá, to’o ohin loron.

Eskola sira ne’ebé Unicef harii iha Oe-Cusse, hamutuk eskola 8, ho nia sanitasaun kompletu. No mós sanitasaun barak Unicef halo, di­retamente ba eskola sira ne’ebé iha distritu Oe-Cusse.

Ho tulun hirak ne’e Edukasaun Rejiaun Oe-Cusse hato’o agradese wa’in ba Governu RDTL no ajénsia Internasional lubuk ne’ebé men­siona iha leten.