ME inagura EBF Mahata Oecusse


Oecusse, 23/04/2014 - Ministru Edukasaun Bendito dos Santos Freitas, ho Vise Min­istra edukasaun pré-eskolár, Dulce de Jesus soares no vise ministru edukasaun ensinu sekundáriu jerál, Virgilho Smith, hala’o inagurasaun ba Eskola Ensinu Báziku Filial (EBF) Mahata distritu Oecusse.
Iha diskursu, Ministru Edu­kasaun Bendito dos Santos Freitas hateten, Ida ne’e polítika ministériu nian konabá eskola foun.
Eskola foun katak atu halo distin­saun ida entre eskola foun ho eskola tradisional. Lós duni ka­tak, tempu to’o ona ita atu tama kontestu foun, ne’e duni. Atu tau alunu hanesan sen­tru, tanba ne’e maka alunu sira maka sujeitu ba ensinu aprendizájen. Labele sai objeitu hanesan alu­nu sira mai túr de’it, no mestre sira maka esplika ou sira dekór de’it ba ezame.Idane’e ita tenke halo mundasa.
Serimónia inagursaun ne’e hala’o iha kuarta feira 23/04/14 iha distritu Oecusse.
Nia hatutan, konkorda tebtebes polítika eskola foun tanba iha ona kooperasaun husi Min­isteriu Edukasaun no Unicef, serbisu makaas tebes husi vise ministra edukasaun pré-eskolár no ensinu baziku, nia rezultadu habelar dadaun iha rai laran Timor-Leste nian.
Eskola foun importante tebes, hau mós konkorda ideia husi Di­retór edukasaun distritu Oecusse, hakarak katak, Oecusse ne’e sai superioridade intelektual ba oin. Ida ne’e mehi no ambisaun boot ida, ita tenke fó apoiu!! Ne’e ha­tudu diferensa enclave agora no enclave maior iha futuru.
Tanba reziaun ida ne’e governu sei implementa Zona Ekono­mia Merkadu Social (ZEMS)iha tempo badak nia laran tanba ne’e maka ita nia alunu sira sai sentru edukasaun ida ne’e maka papél eskola foun.
Polítika ministériu edukasaun nian sei la’o hamutuk ho politika ZEMS nian. Wainhira planu edukasaun ba oin komesa agora, tenke iha koordenasaun ho sek­retariadu ZEMS nian atu haré loloos, iha ne’ebé maka edukasaun bele harí eskola no sentru formasaun sira seluk ho prezensa Chefe Governu no membru governu tomak iha distritu Oecusse, hatudu esperansa boot ida atu bele realiza mehi konaba Oecusse sai Zona Espesial merkadu sosial nian.
Tenba ne’e maka ita hotu tenke servisu hamutuk halibur ita nia kbiit no forsa atu lori Oecusse hanesan povu ida de’it ba oin atu dezenvolve metin liu tan polítika nasional tuir planu estratéjiku ne’ebé hetan ona husi tinan 2011- 20130.
Husu ba diretór distritu inklui profesór sira ne’ebé hanorin iha distritu Oecusse tenke esforsu makaas hanorin es­tudante sira iha eskola ida ne’e.
Eskola Ma­hata iha alunu 230, profesór na’in 10, siknifika katak rásio profesór ida hanorin alunu 24 iha sala laran.
kualidade tenke garantidu duni, labele dehan de’it laiha tempu, ne’e respon­sabilidade morál profesór sira tenke hanorin estudante sira ho kualidade.
Apoiu husi Unicef halo uma eskola kapás tebes maibé labarik maka ka­kutak la avansa ne’e la’os labarik nia sala, ne’e profesór maka sala.
Laiha razaun profesór sira kestiona fasilidade eskola laiha, profesór nodiretór distritu maka dezenvolve edukasaun atu bele sai metin liu tan iha distritu Oecusse.
Ministériu edukasaun kumpri polítika konsege realiza orsamentu jerál tinan 2014, ministériu bele hatama profesór voluntáiru hamutuk 4220 ba sistema funsaun públika nian. Ida ne’e maka esforsu ne’ebé ministériu halo atu bele hetan rekoñesementu.
Dokumentasaun husi ministériu prontu hotu ona, hatama ona ba Komisaun Fun­saun Públika, KFP maka sei hatama sistema indivu idak-idak nian.
Siensia hanesan sabedoria/matenek ne’ebe profesór sira tenke transmite tuir kon­tiudu polítika kada nível hanorin nian.
Profesór maka sai eroi ba futuru labarik sira nian atu rai Oecusse ne’e bele sai intelektual makaas iha nasaun Timor-Leste .
Agradese ba Unicef ne’ebé apoiu tomak mai ministériu edukasaun. Úniku organ­izasaun Nasaun Unidas nian fó ajuda mai Timor-Leste ho fuan ho laran tebes.
Oecusse atu la’o, rekursu umanu tékniku nian tenke barak. Atu bele dezenvolve seitór turismu, seitór jeolojia nian, área sira hotu-hotu hanesan agrikultura. (João Bosco X. Carvalho)